ÚTON - On the Road

  • Jack Kerouac nyomában

UTAZÓS BLOG

"Milyen jó úton lenni? Nem utazni, főleg nem utazgatni, hanem ott lenni az úton, rajta. Én például szeretek menni mindenfele, és szeretek aztán ott lenni is, ahova megérkezek, de a kedvencem mégis az, amikor elindulok valahova - lehetőleg minél messzebbre, hogy minél tovább tartson az út -, és tudom, hogy mostantól sok órán keresztül nincs más, csak az út, ami mindig új, és mindig izgalom.

És érzem ezt az őrületet, ami ebben a könyvben van: a mániákus út-habzsolást, a kielégíthetetlen szabadság- és életvágyat, a látszólagos céltalanságot (mert a cél - a minden átélése és befogadása úgyis lehetetlen, és kívülről ebből csak a mániákusság látszik); a fékezhetetlen örömöt - és persze a váratlan szomorúságot, a hiábavalóságot, a folyton hátrahagyott emberek boldogtalanságát, és a keresés és meg nem találás magányát is."

Ifjú koromban lenyűgözött a céhmesterek filozófiája: Miután elsajátítottad a szakma alapfogásait - irány a világ, ott is bizonyítsd tudásod, tehetséged és szerezz új tapasztalatokat. Miután nekem még hasonlóra sem volt lehetőségem, megfogadtam, hogy Norbert fiam világot fog látni. Így is lett, csaknem költség mentesen tudtuk kiküldeni egy évre az USA-ba középiskolába. Memphisben kezdett (Elvis Presley) egy katolikus magángimnáziumban, de egy véletlen folytán a második félévet Bloomingtonban folytatta, az Indiana Egyetem városában. Így ott is maradt még öt évig. A látogatások során vált kedvencé a leghatalmasabb nemzet.

Ha rangsorolnom kell az országokat, az elsődleges mutató, hogy milyen életszínvonalat tud polgárainak átlagosan biztosítani. Az egyéb feltételek, mint az egészségügy, oktatás, szociális helyzet szinte azonos sorrendet hoz.

Elmerülök az utazási emlékekben. Az életöröm éltető elem, ennek az utazási szegmensét szeretném tovább adni.  A blog a családról és a barátokról szól, mert ebben a közegben a szép szebb, a jó jobb, az izgalmas izgalmasabb. A közösség ereje fokozza a pozitív dolgokat. 


A szoborról: "A szabadság megvilágosítja a világot."

               

A szobor mintája: Delacroix - A szabadság vezeti a népet (Louvre) festmény főalakja.

Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrász alkotása, a mérnöki munkát Gustave Eiffel-re bízták. A talapzatra Pulitzer József is gyűjtött.

Az első nagy út: Prága, Drezda, Lipcse, Berlin, Rostok, Várnemünde, Rügen, Gdanszk, Krakkó, Dunakeszi (1988)

Berlin, a Brandenburgi kapu

Méretei: 26*65*11 m Carl Gotthard Langhans építette 1788-1791 között II. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére (kép 1971) 


A kaput a Johann Gottfried Schadow által készített öt méter magas bronzszobor koronázza, amely a győzelem szárnyas istennőjét ábrázolja, ahogy a négylovas szekerén (quadriga) behajt a városba.

Az előző képek az Unter den Linden (NDK) felől, ez a kép Nyugat-Berlinben készült, a fal lezárta Kelet-Berlint. Jelképe volt a hidegháborúnak és az újraegyesítésnek is.


Sokáig nem utazhattunk. Amikor megcsillant a lehetőség nagyon éltünk vele. Kalandos út volt, volt, hogy Prága előtt eltévesztettük egymást és nem volt megbeszélt hely. Prágában nem találtuk a kollégiumot, ahol megszálltunk, taxist kellett fogadni. NDK a magyaroknak nagyon olcsó volt, 14 óra után nem lehetett étteremben enni.  Az ajándékok a legjobb helyeket is megnyitották számunkra. Átjártunk Nyugat-Berlinbe - élmény volt. A Checkpoint Charlie a leghíresebb katonai ellenőrzőpont volt a vasfüggöny berlini szakaszán. Az S-Bahn-al a Friedrichstraße állomásról lehetett átjutni. Minden nap átmentünk, de ott a forintunk már alig ért valamit.

Párizs - először

Első buszos utunk Párizsba vezetett (1990). Másfél napi zötyögés után délben értünk a Charles de Gaulle térre. Azóta hagyománnyá vált, hogy a Diadalív környéken foglalok szállást. Élveztük az út minden pillanatát, észre sem véve a fáradtságot. Az előtt a leghosszabb buszos utam távolsága nem érte el a 100 kilométert.

Gyülekezik sok jóbarát. Egyhuzamban nyomtuk le az 1730 kilométert, nem emlékszem váltó sofőrre. 

Arc de Triomphe - 1806-ban Napoleon rendelte el az építését, amit nem érhetett meg, 30 évig építették. Titusz római császár emlékművéröl mintázták.

A másik jelkép a Champs-Elysées ami a Guillotine-röl híres Concorde térre vezet. A másik irány végpontja a Grande Arche la Défense. 

Costa Brava (1992)

A vad part Spanyolország észak-keleti részén, Barcelona előtt. A második buszos út, több mint 2100 kilométer, a második éjszaka szálással. Jó környezet: Barcelona, Andorra, Montserrat és útközben Monte Carlo. Az ősz még elvitt a Sevillai Világkiállításra is. Repülővel Madridba, onnan busszal, közben ismerkedés a spanyol vidékkel.

Barcelona - bikaviadal. A katalán főváros nem engedi el az embert, megszeretteti magát. Az olimpia kezdete előtt jártuk körbe. Gaudi sokat tett azért, hogy a város egyediségét fokozza.

Andorra. A 819-ben alakult törpeállam megmaradását az 1278-ban létrehozott táshercegség intézménye biztosította, most Marcon francia elnök és a spanyol Urgell püspöke a táshercegek. Olcsó a pia.

Montserrat - hegy és egy 880-ban épült bencés kolostor. A világhírt  a fekete madonna hozott, amelynek különlegessége és csodás története zarándokok és turisták tömegét biztosítja.

Egy csepp - Magas Tátra (1992)

Párizs autóval - SIMA kiállítás

A MARSO mintegy húsz éven át vett részt a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági kiállításán, ahol megjelent a legújabb technika és technológia. Orosz és ukrán cégek teher és mezőgazdasági abroncsait állítottuk ki és ismerkedtünk meg a szakma európai szereplőivel. Persze jutott idő városnézésre is.

London 2000

Örök szerelem - Párizs és London, esetleg Rómával. Ha azt mondom, hogy az Egyesült Királyság fővárosa, akkor előjön a Birodalom képe, amikor még a fél világ gyarmatként szolgálta Angliát. De túlélte a töpörödést, sőt, papíron nagy maradt - Brit Nemzetközösség. De óriás maradt kultúrában, gazdaságban vagy királyságban és demokráciában is. A modern zene szülőföldje, de a musical kínálatban is lekörözte a Brodwayt. Fantasztikusan jó sétálni, járni az utakat vagy hömpölyögni a tömeggel, beülni a pubokba, a színházakba.

Egy csepp Riviéra

Hanoverből Svájcon keresztül autóztunk a Cote d'Azur-ra. Nizzából jártuk be a terepet, jutott idő a fontosnak vélt helyekre. Kimondottan élveztük azt a ragyogást, tisztaságot, életörömet, amellyel ott találkoztunk. Hazafelé megálltunk a pisai tengerparton és onnan is kirándultunk. Azután ráadásul egy éj Bécsben is, nyár lévén nagyon kellemes áron kaptunk magas szintű ellátást.